SZEGHALOM KISTÉRSÉG KULTURÁLIS STRATÉGIÁJÁT MEGALAPOZÓ DOKUMENTUMOK

Az Észak Békési Statisztikai Kistérség kilenc települést foglal magába. A térség Békés megye területének kevesebb, mint egyötödét, 18 százalékát foglalja el, de lakosságaránya alacsonyabb ennél, kb. 11 százalék. Tulajdonképpen a mai kistérségi társulás előzménye egy 1994-ben önkéntes alapon létrejött társulás, amelyet négy település a gázvezetési programhoz kapcsolódva hozott létre. A társulásba egyre több település kapcsolódott be folyamatosan a maximális létszám tizenegy település volt. Korábban többek közt a társulás tagja volt még a Hajdú- Bihar megyei Csökmő is, amely tulajdonképpen Szeghalom vonzáskörzetébe tartozik. A 9 településsel rendelkező kistérség központja az 1984-ben városi rangot kapott, 2006. január 1-jén 9857 fő lakónépességű Szeghalom. További városai: Dévaványa (2000-től), Füzesgyarmat (2000-től) és Vésztő (2001-től), Körösladány (2007-től), a többi település (Bucsa, Ecsegfalva, Kertészsziget, Körösujfalu) községi rangú.

Összefoglaló:

A Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás területén a kulturális alapellátás egyenlőtlenségeket mutat. A lokális társadalmi értékek feltárása, a hazai és egyetemes kultúra értékeinek közvetítése, az öntevékeny csoportok működése nem minden esetben a lakossági igényekhez igazodva valósul meg. A kistérségi kulturális stratégia e problémából kiindulva fogalmazza meg az elkövetkező időszak feladatait a lakosság kulturális alapellátásának szervezésében.

E tekintetben a következő problémák meghatározók:

•  A kistérség kulturális ellátása szempontjából nem elégséges a jelenleg rendelkezésre álló humán erőforrás, közöttük a koordináció nem, vagy alig biztosított.
•  A lakosság nem, vagy alig fér hozzá a helyi információkról, illetve kevés az információ a kistérségen belüli településekről.
•  A kistérség szellemi, kulturális öröksége nincs feltárva, nem hangsúlyos a mindennapi életben.
•  A kulturális ellátásban nagyok a területi különbségek.
•  Leginkább a kultúra területén kevés az önszerveződő közösség, civil szervezet.

A fentiekből kiindulva a kistérségi kulturális fejlesztési célja a lakosság kulturális alapellátáshoz kapcsolódó fejlesztésének támogatása, azokon a kereteken belül, melyeket a többcélú kistérségi társulások működése lehetővé tesz.

•  a kulturálódás lehetőségeinek település szintű fejlesztése
•  a közösségi tér, közösségi színtér lehetőségeinek bővítése
•  az információhoz való hozzájutás lehetőségeinek bővítése.

A támogatás módjai az együttműködésen kell, hogy alapuljanak.

•  koordináció a szakmán belül, a szakmai tevékenységben
•  forráshatékonyság
•  kulturális infrastruktúra fejlesztése
•  szakmai támogatás a településeken
•  kistérségi rendezvények szervezése
•   helyi értékekre épített kulturális turizmus

A Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás átfogó célja a kulturális fejlesztések területén az erőforrások hatékonyabb kihasználására, a szakmai koordinációra, az alapszintű kulturális ellátás szakmai színvonalának emelésére irányul. E cél megvalósításában figyelembe veszi az egyes településeken meglévő igényeket és jelenlegi színvonalat.

ÁTFOGÓ CÉL: A KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ALAPELLÁTÁSI SZÍNVONALÁNAK EMELÉSE.

Stratégiai célok:

•  A kistréség kulturális ellátási színvonalának emelése, a humánerőforrás fejlesztése
•  az információs és a kommunikációs fejlesztése
•  az épített és szellemi örökséghez kapcsolódó tevékenységek fejlesztése, helyi identitás erősítése
•  a kistérség területi különbségeinek csökkentése
•  öntevékenység és a civil szervezetek támogatása a fejlesztés érdekében
•  kulturális ellátási ágazati és fejlesztési koordinációja az egységes kistérségi fejlesztési tervbe

A stratégiai célokból eredő prioritások:

I. prioritásA térség kulturális ellátási színvonalának emelése, közösségi színterek biztosítása,  infrastruktúra és humán erőforrás fejlesztés

-       Az esélyegyenlőség biztosítása a kulturális javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésben.

 A kulturális ellátásban dolgozók támogatása

 A XXI. század igényeinek megfelelő továbbképzések

II. prioritás: Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése

•       A lakossági információ források bővítése

•       A helyi hagyományos és elektronikus sajtó fejlesztése

•       A kistérségi kommunikáció fejlesztése

III. prioritás: Az épített és szellemi örökséghez kapcsolódó tevékenységek fejlesztése a helyi identitás erősítése érdekében:

•        A települési hagyományok és épített örökség feltárásának ösztönzése

•        Optimálisan hasznosuljanak azok a térségben meglévő potenciális adottságok, amelyekkel rendelkezünk.

•        A feltárt hagyományok feldolgozásának és közreadásának ösztönzése

IV. prioritás: A kistérség területi különbségeinek csökkentése

•        Kulturális cserék megszervezése

•        Közös rendezvények

•        Csökkenjenek a térségi központ és a kistelepülésen élők életminőségében mutatkozó különbségek.

V. prioritás: Az öntevékenység és a civil szervezetek támogatása a kulturális terület fejlesztése érdekében

-            A helyi művelődő közösségek közvetlen, vagy közvetett támogatása, munkájuk koordinációja

-                Segítségnyújtás civil szervezetek létrejöttéhez, működtetéséhez.

VI. prioritás: A kistérségi hálózat összehangolása

•            Programok összehangolása

•             Amatőr művészeti csoportok együttesek egymással való megismertetése

•             Komplex kistérségi programok szervezése

•             Technikai eszközök (színpad, hang, fény) közös beszerzése

HELYZETELEMZÉS

A Szeghalom Statisztikai Kistérségben 1996-tól működik az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulás, amely a térségben a területfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat látta el (Bucsa, Csökmő, Ecsegfalva, Dévaványa, Füzesgyarmat, Kertészsziget, Körösladány, Körösújfalu, Szeghalom, Vésztő,). A térségfejlesztési társulás székhelye Dévaványa volt hosszú ideig, majd az iroda átkerült 2003. szeptemberében Szeghalomra. A térségfejlesztési társulás elkészítette a kistérség gazdaságfejlesztési, idegenforgalmi, környezetvédelmi, ökológiai és ökoturisztikai programját, valamint részt vett különböző pályázatok készítésében és megvalósításában. A kistérségek szerepe és a kistérségekben való gondolkodás az uniós csatlakozást követően előtérbe került. A csatlakozás kiemelt jelentőséget tulajdonít a kistérségi együttműködésnek, az intézményrendszer korszerűsítésének a források közösségi követelményekkel is szinkronban álló hasznosításának. Az önkormányzatok által önkéntes alapon létrejött társulások rendszere áttekinthetetlen volt, amely a párhuzamosságoktól sem volt mentes. A problémák kezelésének megoldására a 244/2003. Kormányrendeletben a kistérség megállapításáról, lehatárolásáról és megváltozásának rendjéről alkotott jogszabályt: A Szeghalmi Statisztikai Kistérség is módosult - kivált Okány, Zsadány és átkerült a Sarkadi Statisztikai Kistérséghez. A kistérség földrajzilag egymással határos, funkcionális kapcsolatot mutató egy, esetleg több központtal szerveződő településcsoport, amely a tagtelepülések között a meglévő kapcsolatok révén - lehetővé teszi a térségi feladatok ellátását.

A kistérség településeinek bemutatása:

(A települések közművelődési intézményeit, civil szervezeteit, természeti, tárgyi és szellemei örökségeit a koncepció mellékletét képező Értéktár tartalmazza)Forrás: települések honlapja

Bucsa

Cím: 5527 Bucsa, Kossuth tér 6.                                                
Polgármester: Dr. Mile Sándor (tel: 66/493-100)
Jegyző: Magyar László (tel 66/585-520/33-as mellék)
Telefon: 66/585-520 Fax: 66/585-521
Email: titkarsag@bucsa.hu
Honlap: www.bucsa.hu

Bucsa Község Békés megye legészakibb részén található település Füzesgyarmat és Karcag között. A települést átszelő 4206. számú közút jelenti a kapcsolatot az országos úthálózathoz,   mely  a falutól 13 km-re csatlakozik  a 4. sz. főútvonalhoz, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség Karcagontalálható.   A falu a  Sárrét-csatorna  partján fekszik, a Hortobágy-Berettyó főcsatorna közelében.

A jelenkori falutörténet legnehezebb időszakát jelenti az 1993-tól kezdődő időszak, amikor a nagyarányú munkanélküliség az önkormányzat erőfeszítése ellenére rendkívüli problémákat okoz, az Önkormányzatnak újra meg újra  komoly erőfeszítéseket kell tennie, hogy  megőrizze intézményei működő képességét. A községbe látogatókat szép rendezett falukép fogadja.

Dévaványa

Cím: 5510 Dévaványa, Hősök tere 1.
Polgármester: Pap Tibor (tel 66/483-100/ 118-as mellék)
Jegyző: Balogh Csilla (tel 66/483-100/ 114-as mellék)
Telefon: 66/483-100 Fax: 66/484-100
Email: onkormanyzat@devavanya.hu
Honlap: www.devavanya.hu

Dévaványát írásos formában először az 1300-as években említik. A település akkori neve „Jana falu” volt, majd „Vana” néven szerepelt. Az évszázadok során Dévaványa egyre jobban fejlődött, olyannyira, hogy a XVI. században már a vidék egyik legnépesebb helysége volt. A település 1723-tól szerepel hivatalosan DÉVAVÁNYA néven. 1774-ben mezővárosi rangot kapott, 1879-től nagyközségnek számít, 2000-től pedig Dévaványa már városi rangra emelkedett.

Ecsegfalva

Cím:5515 Ecsegfalva, Fő u. 67.
Polgármester: Bálint Józsefné
Jegyző: Magyar László
Telefon: 66/487-100 Fax: 66/487-100
Email: ecsegfalva@t-online.hu
Honlap: http://ecsegfalva.hu/

Ecsegfalva a Körös-vidék északnyugati peremén, a Berettyó-síkságon fekszik. Határában (részben a Berettyó eredeti kanyargós medrét hasznosítva) északkelet-délnyugati irányba folyik keresztül a Hortobágy-Berettyó főcsatorna. A falu határának nyugati felét rendkívül sűrűn behálózzák az elhagyott, erősen kanyargós folyómedrek.

Füzesgyarmat

Cím:5525 Füzesgyarmat, Szabadság tér 1
Polgármester: Várkonyi Imre (tel: 66/490-922)
Jegyző: Botlik Tiborné
Telefon: 66/491-058 Fax: 66/491-361
Email: fgyphiv@globonet.hu
Honlap: www.fuzesgyarmat.hu

Füzesgyarmat Város a Sárrét központjában, Békés megye északi részén, Hajdú-Bihar megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán helyezkedik el, a Berettyó folyó alsó folyása nyugati partjától 4 km-re.
Lakónépessége 6200 fő, de a nem állandó lakos itt tartózkodókkal együtt közel 6500 fő él a településen. Füzesgyarmat közvetlen vonzáskörzetében közel 20 kisebb település tartozik, de egyes szervezeteink, mint a Hotel Gara, a Strandfürdő, vagy a Vadásztársaság, MOL Rt. országos, sőt nemzetközi vonzerővel rendelkezik. Füzesgyarmat neve az ősmagyar Kürt-Gyarmat névből keletkezett, a füzes ragadványnév pedig a helységen egykor keresztülfolyó Nagy-Ér menti füzesekre utal.
A szellemi és művelődési életet a kultúrházban, a városi könyvtárban, a moziban, a tájházban, és az 1997-ben a Kossuth u.67.sz. alatt megnyílt Szitás Erzsébet képtárban folyó kulturális tevékenység határozza meg. Felekezeti szempontból Füzesgyarmat népessége döntően református, kisebb létszámban unitárius és római katolikus vallású. Mindhárom egyház temploma műemlék jellegű.

Kertészsziget

Cím: 5526 Kertészsziget, Kossuth u. 1
Polgármester: Kláricz Jánosné (tel:66/490-405)
Jegyző: Magyar László
Telefon: 66/494-022 Fax: 66/494-105
Email: ksziget@citromail.hu

Kertészsziget Békés megye északi részén elterülő kisfalu. Földjei még a múlt században is víz alatt állottak, mocsarak és nádasok ölelték körül. A falu egykori határát Fischer Márton vette meg, aki levezető árkokat ásatott. A víz levezetése után egyre kiterjedtebb, termékeny talajú földterületek maradtak hátra, amelyek igencsak alkalmasak voltak a kertészkedésre. Abban az időben az itt megtelepült lakosok elsősorban dohánykertészettel foglalkoztak, a község mai neve is innen ered. Valószínű, hogy Füzesgyarmat újra településével egy időben létesült (1711-1715 között), első lakói Bereg megyéből költöztek ide. A község a Sárrétre jellemző adottságú sík terület, a belterület kisebb, erdők, fasorok veszik körül. A földek aranykorona értéke magas, apróvadban gazdag a vidék. A település önálló községként 1952. januá 1. óta szerepel a térképen, addig Füzesgyarmathoz tartozott.

Körösladány

Cím: 5516 Körösladány, Dózsa u. 2
Polgármester: Dr. Pelcsinszki Boleszláv (tel: 66/474-100)
Jegyző: Ilyés Lajos
Telefon: 66/474-012 Fax: 66/474-155
Email: hivatal@korosladany.hu
Honlap: www.korosladany.hu

Ez a szép természeti környezetben fekvő város közel ezer éve lakott. A település a XIII. sz. elejétől 500 éven keresztül a Nadányi család birtoka volt. A törökök kiűzése után a Harruckern család, s ezt követően a Wenckheim család tulajdonába került.
Körösladány város a Kelet-Magyarország északi és déli részét összekötő 47-es főút és a Sebes-Körös találkozásánál fekszik. A város területének északi részén torkollik a Sebes-Körösbe a Berettyó. Miután keresztülszeli a várost,Hármas-Körösként folytatja útját a Tisza felé.
Tiszta vizű folyóink kiváló élőhelyet teremtenek a halállomány számára. Az apróvadban és természeti értékekben gazdag határ sok hazai és külföldi turista számára jelent gondtalan kikapcsolódást és szórakozási lehetőséget.
A város legfontosabb látnivalói: Wenckheim kastély (1803); Református templom (1776); Római katolikus templom (1822); I. világháborús emlékmű, Kallós Ede alkotása, 1928-ban avatták fel, ahol a díszvendég József főherceg volt; Wenckheim család sírboltja; Körösladányi duzzasztómű.

Körösújfalu

Cím: 5536 Körösújfalu, Fő u. 14.
Polgármester: Szabó Csaba
Jegyző: Détárné Molnár Andrea
Telefon: 66/479-096 Fax: 66/479-096
Email: korosujfalu@bekesnet.hu
Honlap: www.korosujfalu.hu

A település a Nagyalföld területének Dél-Tiszántúli egységén belül a Berettyó-Körösvidék középtáj, Kis-Sárrét kistáján fekszik. A 85 és 95 m közötti tszf-i magasságú tökéletes síkság, a Sebes-Körös hordalékkúpjának D-i lábánál elhelyezkedő terület. A mentesített alacsony fekvésű ártéri síkság holtmedrekkel, csatornákkal sűrűn behálózott. A település külterületén feltöltődött ősfolyó medrek és magas partok váltakoznak szeszélyesen. Körösújfalu-Vésztő közötti terület egykori mocsárvilág központja volt.

Szeghalom

Cím:5520 Szeghalom, Szabadság tér 4-8.
Polgármester: Macsári József (tel: 66/371-142)
Jegyző: Dr. Oláh Ernő
Telefon: 66/371-611 Fax: 371-623
Email: onkormanyzat@szeghalom.hu
Honlap: www.szeghalom.hu

Szeghalom Békés megye északi részén, a Berettyó és a Sebes-Körös deltájában fekvő, 10 ezer lakosú kisváros - mintegy 7 ezer éve lakott hely. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű Zástyi apátság alapító levele, amely szerint Péter comes az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom Békés megye legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett. Erre utal Anonymus a Gesta Hungarorum XXVIII. fejezetében, amikor az; írja: "Tas és Szabolcs vezérek lovasai, a szerepi mocsár irányából jőve Szeghalomnál (Zeguholmu) akartak átkelni a Körösön..."

1984-ben Szeghalom végre elnyerte a városi rangot, bár - a fejlesztések ellenére - nem voltak még adottak a várossá válás igazi feltételei. Az elkövetkező évek gazdasági nehézségei miatt az előrehaladás újra lassúbb üteművé vált. Főként az infrastruktúra fejlesztésében maradt le a kívánalmaktól a település, ami mind a mai napig kihat a város életére. A rendszerváltás óta ezekből a gondokból néhány már megoldódott (vezetékes gáz, piaccsarnok, szeméttelep korszerűsítése, ivóvízprogram, csatornázás, telefonhálózat, kábeltelevízió, utak, járdák építése).
Napjainkban változások sora járult hozzá a település arculatának kedvező alakulásához, több középületet korszerűsítettek, felújítottak, miközben a vállalkozói szféra is jelentős  létesítményekkel  gazdagította Szeghalmot. A Sárrét hagyománytisztelő "fővárosa" jelent formáló és jövőt építő törekvései mellett, méltóképpen őrzi, becsüli történelme során szerzett anyagi és szellemi értékeit.

Vésztő

Cím:5530 Vésztő, Kossuth u. 32.
Polgármester: Kaszai János
Jegyző: Détárné Molnár Andrea
Telefon: 66/477-058 Fax: 66/477-210
Email: polghiv@veszto.hu
Honlap: www.veszto.hu

Vésztő Békés megye északi részén, a Kis-Sárrét térségben található. Közigazgatási határa északon a megye határral is azonos Sebes - Körös. Békéscsabától mért távolsága 35 kilométer. Lakóinak száma 2006. januárjában 7561 fő, kiterjedése 12,5 négyzetkilométer. A település egyik legfontosabb természeti adottsága a termőföld, melynek minősége a jó közepes és a terméketlen vad szik között változik. Ezen többnyire hagyományos terménykultúrát termelnek. A szikes legelőkön legeltetéses állattartás, elsősorban juhtartás folyik, az állattartásnak a szarvasmarha- és a sertéstenyésztésnek van hagyománya.
Gazdag lelőhelye a vidék a különféle vadontermő gyógynövényeknek is.
A Holt-Sebes-Körös kiszélesedő medre és ártere az itteni egykori vízivilág flóráját és faunáját tárja a látogató elé.

A Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás 2009-ben – első alkalommal vesz részt a Közkincs-kerekasztal programban. Az OKM támogatásával megvalósult Közkincs-kerekasztal létrehozásában közreműködő intézmények:

Projekt koordinátor: Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás

Partnerszervezetek:

• Városi Művelődési-, Sport és Szabadidő Központ; 5520 Szeghalom Tildy u. 30.
• József Attila Általános Művelődési Központ; 5510 Dévaványa, Gyöngy u. 6.
• Sárréti Múzeum; 5520 Szeghalom Tildy u. 14
• Pálfi János Emlék Alapítvány Szeghalom Olvasás kultúrájáért; 5520 Szeghalom Nagy M. u. 6.
• Nagy Miklós Városi Könyvtár; 5520 Szeghalom Nagy M. u. 6.
• Vejsze Kulturális Egyesület; 5530 Vésztő, Eötvös u. 4/2
• Sárréti Múzeum; 5520 Szeghalom, Tildy Z. u. 14.
• Dr. Asztalos Miklós Művelődési Ház, Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemények Háza 5516 Körösladány, Petőfi tér 2
• Hegyesi János Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény; 5525 Füzesgyarmat, Mátyás u. 10.
• Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemények Háza; 5510 Dévaványa, Széchenyi u. 8   
• ÁMK Ladányi Mihály Könyvtár 5510 Dévaványa, Árpád u. 20    
• Polgármesteri Hivatal; 5527 Bucsa Kossuth tér 6
• Kézműves és Hagyományőrző Egyesület; 5527 Bucsa Akácos u. 13
• Bartók Béla Nevelési Központ; 5530 Vésztő, Kossuth u. 49-51
• Csánki Dezső Helytörténeti Egyesület; 5525 Füzesgyarmat, Dugovics u. 2.
• Dévaványai Múzeumpártolók Egyesülete; 5510 Dévaványa, Széchenyi u. 8.

Résztvevők köre :

• Civil szervezetek, önkormányzatok, közművelődési intézmények (művelődési házak, muzeális intézmények, gyűjtemények, könyvtárak), tourinform iroda, vállalkozók.

Tervezett feladatok:

• Részvétel a kistérségi kulturális/ közművelődési stratégia előkészítésében annak koordinálása és aktív közreműködés a megvalósításban. A közkincs- kerekasztal összejövetelein részt vevő szervezetek ajánlásokat fogalmazhatnak meg a Társulás munkaszervezete (mint döntés előkészítő) és a Társulási Tanács felé.
• Fejlesztések összehangolása, közös projektek generálása. Közös projektek kialakítása, egymás erőforrásainak a jobb kihasználásával a költséghatékonyság és a nagyobb mértékű forrásfelhasználás érdekében. Közös rendezvény – marketing, mely bevételnövelő hatással bírhat a kistérség egészére. Meg kell vizsgálni, hogy a turizmus fejlesztés és a közművelődési szektor fejlesztése hogyan építhető egymásra.
• Kistérségi adatbázis, elektronikus címlista összeállítása és az ezzel összefüggő szolgáltatásjegyzék létrehozása. A folyamatos információ áramlás biztosítása elektronikus hírlevél indításával. működő kulturális csoportok, szervezetek adatainak összegyűjtése, elektronikus címek regisztrálása.
• térségi maradandó értékek, örökségek, közművelődési intézmények szolgáltatásainak, térségi civil szervezetek szolgáltatásainak a rendszerezése,  
• kistérségi honlapon történő megjelenítése
• Kistérségi kulturális és turisztikai programcsomag összeállítása a fenntartható fejlődés jegyében. A helyi értékek megismertetése a térségbe érkező turistákkal és idegenforgalmi szolgáltatókkal,
• kistérségi kulturális és idegenforgalmi programfüzet megjelentetése
• Információ közvetítés a térségben működő intézmények és civil szervezetek között, elektronikus hírlevél küldése havonta 1 alkalommal.
• Kulturális / közművelődési koncepció, stratégia előkészítésének koordinálása.

E feladtok megvalósításának határideje: 2010. április 30.

Kiadások forrása: OKM pályázatán elnyert összeg

A Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás területén a kulturális alapellátás egyenlőtlenségeket mutat. A lokális társadalmi értékek feltárása, a hazai és egyetemes kultúra értékeinek közvetítése, az öntevékeny csoportok működése nem minden esetben a lakossági igényekhez igazodva valósul meg. A kistérségi kulturális stratégia e problémából kiindulva fogalmazza meg az elkövetkező időszak feladatait a lakosság kulturális alapellátásának szervezésében.

E tekintetben a következő problémák meghatározók:

•  A kistérség kulturális ellátása szempontjából nem elégséges a jelenleg rendelkezésre álló humán erőforrás, közöttük a koordináció nem, vagy alig biztosított.
•  A lakosság nem, vagy alig fér hozzá a helyi információkról, illetve kevés az információ a kistérségen belüli településekről.
•  A kistérség szellemi, kulturális öröksége nincs feltárva, nem hangsúlyos a mindennapi életben.
•  A kulturális ellátásban nagyok a területi különbségek.

A kistérség 9 településéből 5 város – Szeghalom, Dévaványa, Füzesgyarmat, Körösladány és Vésztő. Minden város rendelkezik művelődési házzal, könyvtárral, múzeummal illetve helytörténeti gyűjteménnyel. Mozit üzemeltet Szeghalom és Füzesgyarmat

A kisebb települések – Bucsa, Ecsegfalva, Kertészsziget, Körösújfalu – könyvtárral, teleházzal rendelkezik. Internet elérhetőség minden településen van. Az önkormányzatok honlapján – Kertészszigetnek nincs települési honlapja – megtalálhatók a kulturális intézményekről szóló információk, programok, rendezvények.

Füzesgyarmat, Vésztő, Körösladány, Dévaványa saját újságot jelentet meg. Negyedéves rendszerességgel megjelenik a Körös-Sárréti Hírlap.

Kultúrával is foglalkozó civil szervezetek száma az utóbbi néhány évben emelkedett, hiszen több település csak úgy tudta támogatni művészeti csoportjait, ha egyesületté szerveződnek. A népdalkörök, a Sárrét 100 tagú együttese, a nyugdíjas klubok tevékenysége példaértékű, szinte minden nyugdíjas Füzesgyarmaton és Körösladányban nagy hangsúlyt kap a helytörténeti kutató és feltáró munka.

A kistérség igen gazdag épített örökséggel és természeti értékekkel bír. Körösladányban a Wenckheim, Szeghalmon a Dorsay kastély, a vésztő-mágori történelmi emlékhely.

Két város rendelkezik stranddal, a Körösök vízgyűjtő területe a természeti értékek lelőhelye.

Egyre szaporodik a horgásztavak száma (Szeghalom, Körösladány).

A kistérség minden településen vannak hagyományosan visszatérő rendezvények, falunapok, városnapok, fesztiválok, majális stb. A programok meghatározásában a rendelkezésre álló forrás a meghatározó. Van több napos rendezvény, de több helyen csak 1 nap.

A részletes, kérdőíveken alapuló összegzés az 1. mellékletben található

A fentiekből kiindulva a kistérségi kulturális fejlesztési célja a lakosság kulturális alapellátáshoz kapcsolódó fejlesztésének támogatása, azokon a kereteken belül, melyeket a többcélú kistérségi társulások működése lehetővé tesz.

•  a kulturálódás lehetőségeinek település szintű fejlesztése
•  a közösségi tér, közösségi színtér lehetőségeinek bővítése
•  az információhoz való hozzájutás lehetőségeinek bővítése.

A támogatás módjai az együttműködésen kell, hogy alapuljanak.

•  koordináció a szakmán belül, a szakmai tevékenységben
•  forráshatékonyság
•  kulturális infrastruktúra fejlesztése
•  szakmai támogatás a településeken
•  kistérségi rendezvények szervezése
•   helyi értékekre épített kulturális turizmus

A Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás átfogó célja a kulturális fejlesztések területén az erőforrások hatékonyabb kihasználására, a szakmai koordinációra, az alapszintű kulturális ellátás szakmai színvonalának emelésére irányul. E cél megvalósításában figyelembe veszi az egyes településeken meglévő igényeket és jelenlegi színvonalat.

ÁTFOGÓ CÉL: A KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ALAPELLÁTÁSI SZÍNVONALÁNAK EMELÉSE.

Stratégiai célok:

•  A kistréség kulturális ellátási színvonalának emelése, a humánerőforrás fejlesztése
•  az információs és a kommunikációs fejlesztése
•  az épített és szellemi örökséghez kapcsolódó tevékenységek fejlesztése, helyi identitás erősítése
•  a kistérség területi különbségeinek csökkentése
•  öntevékenység és a civil szervezetek támogatása a fejlesztés érdekében
•  kulturális ellátási ágazati és fejlesztési koordinációja az egységes kistérségi fejlesztési tervbe

A stratégiai célokból eredő prioritások:

I. prioritás: A térség kulturális ellátási színvonalának emelése, közösségi színterek biztosítása, infrastruktúra és humán erőforrás fejlesztés

-  Az esélyegyenlőség biztosítása a kulturális javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésben.

 A kulturális ellátásban dolgozók támogatása

 A XXI. század igényeinek megfelelő továbbképzések

II. prioritás: Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése

•       A lakossági információ források bővítése

•       A helyi hagyományos és elektronikus sajtó fejlesztése

•       A kistérségi kommunikáció fejlesztése

III. prioritás: Az épített és szellemi örökséghez kapcsolódó tevékenységek fejlesztése a helyi identitás erősítése érdekében:

•        A települési hagyományok és épített örökség feltárásának ösztönzése

•        Optimálisan hasznosuljanak azok a térségben meglévő potenciális adottságok, amelyekkel rendelkezünk.

•        A feltárt hagyományok feldolgozásának és közreadásának ösztönzése

IV. prioritás: A kistérség területi különbségeinek csökkentése

•        Kulturális cserék megszervezése

•        Közös rendezvények

•        Csökkenjenek a térségi központ és a kistelepülésen élők életminőségében mutatkozó különbségek.

V. prioritás: Az öntevékenység és a civil szervezetek támogatása a kulturális terület fejlesztése érdekében

-            A helyi művelődő közösségek közvetlen, vagy közvetett támogatása, munkájuk koordinációja

-                Segítségnyújtás civil szervezetek létrejöttéhez, működtetéséhez.

VI. prioritás: A kistérségi hálózat összehangolása

•             Programok összehangolása
•             Amatőr művészeti csoportok együttesek egymással való megismertetése
•             Komplex kistérségi programok szervezése
•             Technikai eszközök (színpad, hang, fény) közös beszerzése

A havonta megtartott – mindig más településen rendezett – kerekasztal összejöveteleken részt vettek a települések döntéshozói, a szakalkalmazottak, illetve civil szervezetek képviselői. A projekt lebonyolítása során jól körvonalazódtak a közös gondolkodás lehetséges útjai.

• A 2009. szeptembere óta megvalósuló együttműködés legfontosabb hozadéka az volt, hogy közös programokkal, kistérségi rendezvényekkel, együtt tudott dolgozni a kistérség összes települése.
• Fontos törekvésünk volt, hogy a kistérségi körzetközpont intézményei és a kisebb települések között kölcsönös kapcsolatrendszer épüljön ki.
• Elkészült kulturális értéktár (mely az anyag mellékletét képezi). Sok tennivalónk van a települések szellemi, épített örökségének bemutatása kapcsán, illetve általában a kulturális területhez kötődő eredmények nyilvánossá tételében. A kérdőív rámutatott arra is, hogy egy-egy település rendezvényi struktúrája hogyan épül fel, kik azok az intézmények, szervezetek, magánszemélyek, akik ezek megvalósításában részt vesznek, de napirendre került a szakember ellátottság hiánya és a tárgyi feltétel folyamatos javításának szükségessége is.
• Szintén e kérdőívre adott válaszokból elkészült a kulturális adatbázis és az elektronikus címlista.
• Folyamatban van az adatbázis megjelentetése a kistérségi honlapon, kiadvány készült, létrejött a térségben élő és alkotó kézművesek vándorkiállítása.
• Kialakultak azok a - Füzesgyarmat-Bucsa, Szeghalom-Kertészsziget, Dévaványa-Ecsegfalva, Vésztő – Körösújfalu – kapcsolatok, melyek a kistelepülések segítését hivatottak ellátni.
• Elkészült a swot-analízis, melyben a kistérség erősségeiben rejlő lehetőségeket és a hiányokból fakadó veszélyeket igyekeztünk feltárni:

Erősségek

A meglévő szakemberek bevonhatósága a kistréségi munkába

• Idősebb kollégák tapasztalatai, fiatalok lendülete

• Nagy hagyományokkal rendelkező művészeti csoportok

• Hagyományos visszatérő rendezvények a helyi sajátosságokra építve

• Civil szervezetek aktív jelenléte

• Művészeti Iskolák jótékony hatása

• Helyi hagyományok ápolása

• Pályázatírás, forrásteremtés készsége

•  Nagy idegenforgalmi látványosságokkal rendelkező települések

Gyengeségek

• Nem minden településen lévő intézmény felel meg a korszerű követelményeknek, elavult épületek

• Kommunikáció hiány

• Szakmai ellátottság hiánya

• Alulfinanszírozott intézmények

• Több településen nincs közösségi színtér, vagy nem megfelelő

•  Kistérségi társulás céljai, feladatai között nem jelenik meg a kultúra

 Lehetőségek

• Helyi értékekre épített kulturális turizmus

• Élő, működő partnerkapcsolatok

• Meglévő kistérségi humán erőforrás

• Hátrányos helyzetű települések országos, megyei támogatásának jó kihasználása

• Közös Web-lap készítése

Veszélyek

• Forráshiány
• Nincs a kultúrának presztízse
• A települések önkormányzatai közös érdekeinek hiánya, minden önkormányzat a saját településében gondolkodik
• Tömegkultúra rohamos terjedése
•  Az egyéb megoldandó problémák mögött háttérben marad a kulturális fejlesztés, támogatás

Megfogalmazódtak a fejlesztési irányok:

• A térség programajánlatokkal történő segítése, vándorkiállítások, programok utaztatása formájában.
• Műfaji seregszemlék szervezése, az ilyen események segítése, generálása
• A kulturális kínálat marketingjének tervezése, szervezése
• Közös marketingakciók, adatbázis, hírportál, szolgáltatási jegyzék, értékleltár
• Időpont és program koordinálás
• Képzések szervezése
• Szakmai segítség az esetleg szakember nélküli településeknek
• Eszközbeszerzési közös pályázatok összehangolása, csere-illetve kölcsönzési lehetőségek
• Térségi kulturális-és civil partnerségi együttműködés szükségessége
• Szakmai továbbképzések szervezése
• Pályázatfigyelés, pályázati információk továbbítása
• Az egész életen át tartó tanulást, felnőttképzést segítő programok, kihelyezett tanfolyamok
• Információ közvetítés
• Közösségfejlesztés, civil szervezetek megalakításában való aktív (jogi, infrastrukturális) részvétel

A programot lezáró alkalommal megfogalmaztuk javaslatainkat, a fejlesztési irányokat a Kistérségi Társulás településvezetői felé, valamint azt, hogy az elkövetkező évben feltétlenül szükséges a pályázat ismételt benyújtása a Közkincs Kerekasztal munkájának folytatására, a Kulturális Stratégia elkészítésére.

A program lebonyolítója a Kistérségi Társulás Tourinform Irodája a kistérség településeivel korábban is jó kapcsolatot ápolt, így a közös hangot és az együttműködés irányait könnyű volt megtalálni.

A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁT SEGÍTŐ FORRÁSOK

• A Komplex Kistérségi Napok programsorozat már egy megvalósult pályázat, mely 2009-2010-ben már meg is valósult.
• Benyújtásra került a 122/2009. (IX.17) FVM rendelet alapján a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetéhez 1.014.89.1 jogcímkódra Komplex turisztikai programcsomagok elkészítésének támogatására egy kérelem.
•  Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által 2010-ben meghirdetett „Esélykülönbséget mérséklő kulturális vidékfejlesztés elősegítésére, kistérségi közművelődési referens alkalmazása és kistérségi közkincs-kerekasztal létrehozása, további működésének támogatása

JOGSZABÁLYOK

Az önkormányzatokat és a kultúra területét érintő jogi szabályozás hazánkban

A közművelődés jelenlegi jogszabályi környezetét legjelentősebben az Önkormányzati törvény[1]és a Kulturális törvény[2]határozza meg. Mindkettő alapegysége a település, a települési önkormányzatok, mint önálló egységek. Az önkormányzati törvény és a kulturális törvényis a települési önkormányzatok számára szab meg feladatokat és jogokat.

Az 1990-es Önkormányzati törvény logikája szerint az önkormányzatoknak kötelező és önként vállalható feladataik vannak. Az Alkotmány mondja ki az önkormányzatoknak azon jogát, hogy feladatellátásuk módjának megválasztásában a lehető legnagyobb autonómiát élveznek, azokon a kereteken belül, amelyeket a magasabb rendű jogszabályok lehetővé tesznek. Törvények a helyi önkormányzatoknak kötelező feladat- és hatásköröket állapíthatnak meg, egyszersmind az Önkormányzati törvény azt is kimondja, hogy az Országgyűlés biztosítja az ezek ellátásához szükséges anyagi feltételeket.

Az önkormányzatok kötelező feladatai:

1. közösségi színtér biztosítása,
2. a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatása.

Az önkormányzatok a közművelődési feladatellátást akár „megosztva” is végezhetik:

• feladatellátás saját fenntartású intézménnyel,
• feladatellátás közművelődési megállapodással (jogi személlyel vagy magánszeméllyel),
• feladatellátás társulásban.

Hazai jogszabályok listája:

1. 1949. évi XX. tv. a Magyar Köztársaság Alkotmányáról
2. 1987. évi XI. tv. a jogalkotásról
3. 1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról
4. 1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről
5. 1992. évi LXIII. tv. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
6. 1993. évi LXXVII. tv. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól
7. 1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól
8. 1997. évi CXL. tv. a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
9. 1997. évi CLVI. tv. a közhasznú szervezetekről
10. 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
11. 2003. évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
12. 2004. évi I. tv. a sportról
13. 2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
14. 2006. évi XXXVIII. tv. a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló, Párizsban, 2003. év október hó 17. napján elfogadott UNESCO Egyezmény kihirdetéséről
15. 2008. évi VI. tv. a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, Párizsban 2005. év október hó 20. napján elfogadott UNESCO egyezmény kihirdetéséről
16. 20/1992. (I.28.) Korm. r. a helyi önkormányzatok egyes szerveinek és a köztársasági megbízottaknak a közművelődési, közgyűjteményi, művészeti, továbbá más kulturális tevékenységekkel kapcsolatos államigazgatási feladat és hatásköreiről
17. 114/2004. (IV.28.) Korm. r. a népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatokról
18. 305/2005. (XII.25.) Korm. r. a közérdekű adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadatkereső rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról
19. 167/2006. (VII. 28.) Korm. r. az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről
20. 297/2006. (XII. 23.) Korm. r. a közigazgatási hivatalokról
21. 1/2007. (I. 9.) Korm. r. az oktatásügyi közvetítői szolgálat, a könyvtári intézet, a közművelődési tanácsadó és szolgáltató szerv és a műbíráló szerv kijelöléséről
22. 133/2007. (VI. 13.) Korm. r. az üzletek működési rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről
23. 335/2007. (XII. 13.) Korm. r. a döntés előkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló 2007. évi CI. törvény végrehajtásáról
24. 2/1999. (IX.24.) ISM r. a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram és a Regionális Ifjúsági Irodák működéséről
25. 8/1996. (VII.25.) MKM r. a Magyar Köztársaság címerének a művelődési és közoktatási miniszter ágazati irányítása alá tartozó kulturális intézmények általi használatáról
26. 14/2001. (VII.5.) NKÖM r. a könyvtári szakfelügyeletről
27. 20/2002. (X. 4.) NKÖM r. a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról
28. 12/2004. (V.21.) NKÖM r. a népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról
29. 23/2005. (VIII.9.) NKÖM r. a közművelődési feladatellátás országos szakfelügyeletéről
30. 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről
31. 17/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet a kulturális javak kiviteli engedélyezésének részletes szabályairól
32. 2/1993. (I.30.) MKM r. az egyes kulturális közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről
33. 1/2000. (I.14.) NKÖM r. a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról
34. 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről.
35. 150/1992. (XI. 20.) Korm. Rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére.
36. 2/1993. (I. 30.) MKM rendelet az egyes kulturális közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről.
    

    ---