1. Bevezető

A szeghalmi kistérség több szempontból is hátrányos helyzetű, így a lakosság megtartó ereje szempontjából jelentős szerepe van a kultúrának, a közösségi művelődésnek, továbbá szerepet játszik az itt élő emberek identitástudatának kialakulásában. A művelődés, a kultúrában rejlő értékek közvetve a gazdasági életet is pozitív módon befolyásolhatják,ezért a kistérség különös figyelmet szentel a kultúraközvetítés feltételeinek biztosítására, esetleges javítására.

Az identitástudat, a lokálpatriotizmus kialakulásához szükséges a meglévő hagyományok őrzése és újak teremtése.Minden ember számára fontosak a gyökerek, a kultúra, amelyben felnőtt, amelyben mindennapi életét éli.

A kultúrára, a közművelődésre fordított kiadások olyan befektetést jelentenek, amelyek később és közvetve megtérülnek, de nem minden esetben kimutathatók.

2006-ban az Európai Unió elfogadta az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges keretprogramját, amely meghatározza a tudásalapú társadalomban a személyes önmegvalósításhoz, a társadalmi kohézióhoz, a foglalkoztatáshoz szükséges kulcskompetenciákat, amelynek fejlesztésében a közművelődés, a kultúraközvetítés meghatározó tevékenységet folytat.

Napjainkban az állampolgárnak képesnek kell lennie tudásának megújítására, készségeinek fejlesztésére, amelyben a szakterület kiemelt szerepet láthat el.

A kulturális tudatosság segítheti a lakosság proaktív gondolkodásának kialakítását, amelynek révén az egyén felismerheti azokat a gazdasági és társadalmi lehetőségeket, amely a személyes önmegvalósítását és közvetve a térség felemelkedését szolgálhatják.

A kultúra művelése, befogadása segíti a térségben élők világban elfoglalt helyének megtalálását, a megszerzett készségek, képességek továbbfejlesztését.

2. A stratégiát megalapozó dokumentumok

• Békés Megye Önkormányzata Kulturális Koncepciója

• Békés Megye Önkormányzata Közművelődési Koncepciója

• Békés Megyei Önkormányzat Civil Stratégiája

• Békés Megyei Önkormányzat Ifjúsági Koncepciója

• Országos Közművelődési Stratégia.

• A Szeghalmi Kistérségben található települések helyi közművelődési rendeletei

• A 2009. évi közművelődési statisztika

• Az utóbbi évek művelődésszociológiai kutatásai

• A közgyűjteményi, közművelődési feladatellátásban dolgozó szakemberek tapasztalatai

• 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről

• Szeghalmi Közkincs Kerekasztal értéktára

• Települési, intézményi, szervezeti honlapok és szakmai anyagok

• A térségben található települések, települési önkormányzatok társadalmi, gazdasági operatív programjai

• Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás Gazdaságfejlesztési Programja (2009)

• Városi rendezvénynaptár 2011. Szeghalom

• Körös-Sárrét – Ahol az érintetlen természet varázslatos világa várja vendégeit! (turisztikai kiadvány)

3. A stratégia készítésében résztvevők köre

• Városi Kulturális-, Sport és Szabadidő Központ ; Szeghalom   

• József Attila Általános Művelődési Központ ;  Dévaványa   

• Sárréti Múzeum ;  Szeghalom

• Pálfi János Emlék Alapítvány Szeghalom Olvasáskultúrájáért ; Szeghalom

• Nagy Miklós Városi Könyvtár;  Szeghalom

• Vejsze Kulturális Egyesület; Vésztő

• Sárréti Múzeum; Szeghalom

• Dr. Asztalos Miklós Művelődési Ház, Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemények Háza  Körösladány

• Hegyesi János Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény; Füzesgyarmat

• Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemények Háza;  Dévaványa   

• ÁMK Ladányi Mihály Könyvtár; Dévaványa    

• Polgármesteri Hivatal; Bucsa

• Kézműves és Hagyományőrző Egyesület; Bucsa

• Bartók Béla Nevelési Központ;  Vésztő

• Csánki Dezső  Helytörténeti Egyesület ; Füzesgyarmat 

• Dévaványai Múzeumpártolók Egyesülete ;  Dévaványa  

• Szigetkék Kertészsziget Fejlődéséért Egyesület, Kertészsziget

• Körös-Sárrét Turizmusáért Egyesület; Szeghalom

4. A szeghalmi kistérség helyzetének bemutatása

4.1. Természeti adottságok

A Békés megye északi részén található Körös-Sárrét a Kárpát-medence egyik legmélyebben fekvő része. A Sebes-Körös hordalékkúpjának két oldalán a múlt századi folyamszabályozásig megmaradt a Kis-és Nagy Sárrét hatalmas mocsárvidéke.

A kistérség az Alföldön, a Berettyó-Körösvidék (középtáj), Berettyó-vidék (kistájcsoport), Dévaványai-sík és Nagy-Sárrét (kistájak), illetve Körös-vidék (kistájcsoport) Kis-Sárrét és Körös menti-sík (kistájak) természetföldrajzi tájegységek területén helyezkedik el úgy, hogy döntő része a Dévaványai-síkon és a Kis-Sárréten található.

A természeti adottságokat vizsgálva megállapítható, hogy a térség természet-földrajzilag nagyjából egységes területet alkot. A táj máig megőrizte a vízszabályozások előtti idők sajátos szépségét, a folyózugokat jellegzetes vízinövények borítják, egyedi az itt található madárvilág is. A Körösök tiszta vize, páratlan szépségű holtágai, valamint számos horgásztó alkalmat nyújt a kikapcsolódásra.

A térség nagy része természetvédelmi terület, itt található a Körös – Maros Nemzeti Park Igazgatóságának Réhelyi Látogatóközpontja, amely elsődlegesen turisztikai és környezeti nevelési céllal alakult.

A térség egyik legjelentősebb idegenforgalmi adottsága a termálvízkincs, amelynek gyógyhatása már régóta ismert. E termálvizek hőfoka 40-70 °C között változik, tehát különösen alkalmasak szezontól független idegenforgalomra. A meglévő, működő termálfürdők a (Füzesgyarmat, Dévaványa) ismertsége, kedveltsége ma körzeti szintű. Az utóbbi időszakban jelentős beruházások valósultak meg mind a két helyen, ezzel nagyban fokozva a fürdők idegenforgalmi vonzerejét.

4.2. Demográfia

A Szeghalmi Kistérség lakossága 2009. január 1-jei adatok szerint 39 889 fő, amely a megyei lakosság 10,9%-át adja.A térség területe 1010,19 km², népsűrűsége 39,5 fő/km². A népesség 76,7%-a él 5 000 fő feletti településen, mely szám szerint 4 települést jelent. A kistérség népességszám szerinti legnagyobb városa Szeghalom. A 20. század első felében a népesség növekedése jellemezte a jelenlegi kistérségi településeket. 1950-es évektől kezdve folyamatos népességcsökkenést mutat a statisztika, mely a mai napig tart.

 Jelenleg jellemző tendencia, a képzett, tanult munkaerő elvándorlása a jobb keresetet nyújtó munkalehetőség, a jobb életkörülményeket kialakítása érdekében. A korösszetételben kimagasló a 45-49 éves korosztály részaránya. A korábbi adatokhoz képest csökkent a 14 évnél fiatalabb korosztály, illetve nőtt a 40-54 éves korosztály részesedése az összlakosságból. Az országos adatokhoz hasonlóságokat mutatva térségben is rohamosan nő a 70 év feletti korosztály részaránya, mely elöregedő társadalomra enged következtetni.

4.3. Gazdaság

A Szeghalmi Kistérség az ország erősen koncentrált gazdasági rendszerében periférikus helyzetet tölt be. Bár a hazai kistérségek közül az értékesítés nettó árbevételét tekintve az utolsó harmad elején foglal helyet, ez az országos adatnak alig 0,057 százaléka. A Dél-Alföldön a kistérség gazdasági erő tekintetében hátulról a hetedik a térségek sorrendjében, ezzel a régió gazdasági teljesítményéhez mintegy 0,93%-kal járul hozzá. A megyén belüli helyzet sem sokkal kedvezőbb. Gazdasági teljesítményt tekintve csupán a sarkadi kistérséget múlja felül, de a mezőkovácsházi mögött már jelentősen elmarad a nettóértékesítést tekintve. Bár Békés megye maga is perifériának tekinthető az ország gazdasági szerkezetében, a szeghalmi kistérség teljesítménye még e szerény érték 5%-át sem éri el.

4.4. Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás

 A Szeghalmi Kistérség földrajzilag egymással határos, funkcionális kapcsolatot mutató egy, esetleg több központtal szerveződő településcsoport, amely a tagtelepülések között - a meglévő kapcsolatok révén - lehetővé teszi a térségi feladatok ellátását.

 A Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás a Kistérségi Társulási Megállapodást 2004. június 30-ával fogadta el, tagjai: Bucsa, Ecsegfalva, Kertészsziget, Füzesgyarmat, Dévaványa, Szeghalom, Körösladány, Körösújfalu, Vésztő települések.

5. A kistérség kulturális helyzetének elemzése

5.1. A kulturális intézmények

A kistérség 9 településéből 5 város – Szeghalom, Dévaványa, Füzesgyarmat, Körösladány és Vésztő. Minden város rendelkezik művelődési házzal, könyvtárral, múzeummal illetve helytörténeti gyűjteménnyel. 4 városban komplex feladatokat ellátó kulturális intézmény található: Dévaványán az Általános Művelődési Központ József Attila Művelődési Ház és Kádár Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézményegysége; Füzesgyarmaton a Hegyesi János Könyvtár és Művelődési Ház; Szeghalmon a Művelődési, Sport-és Szabadidő Központ; Vésztőn a Bartók Béla Nevelési Központ Sinka István Művelődési Központja és Városi Könyvtára; Körösladányban a Dr. Asztalos Miklós Művelődési Ház és Könyvtár.

Szeghalmon önálló intézményként működik a Nagy Miklós Városi Könyvtár, Dévaványán az Általános Művelődési Központ intézményegysége a Ladányi Mihály Könyvtár.

Kiemelkedő a kistérségben a helytörténeti gyűjtemények, múzeumok, képtárak, tájházak száma: Dévaványán a Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény; Füzesgyarmaton a Szitás Erzsébet Képtár, a Tájház; Körösladányban a Körösladányi Helytörténeti Gyűjtemények Háza; Szeghalmon a Sárréti Múzeum, Túri János magángyűjteménye; Vésztőn a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékpark, a Mesterségek Háza és Tájház, a Képtár; Bucsán a Kézművesek Háza és a Helytörténeti Múzeum.

A kisebb településeken – Bucsa, Ecsegfalva, Kertészsziget, Körösújfalu – közösségi színtér működtetésével látja el az önkormányzat a közművelődési feladatait. Ezekben a községekben könyvtárak is találhatók, amelyek nyitva tartása – a helyi igényeknek és lehetőségeknek megfelelően – eltérő.  Körösújfalu esetében a közösségi szintérben teleház működik, amelynek az elsődleges célja a lakossági igények kiszolgálása.

A közművelődési intézmények, színterek, illetve közgyűjtemények jelentős részében - egy-két - kivétellel van internet hozzáférés.

Az elmúlt évek munkájának eredményeként kiemelt szerepet kap a térség közművelődési és közgyűjteményei intézményei közötti együttműködés. Ennek szervezője - a térségen belül önálló szakmai egységként működő - Tourinform Körös –Sárrét Iroda. Az iroda feladatkörébe tartozik a térségi rendezvénynaptár összeállítása, a rendezvények folyamatos népszerűsítése internetes felületeken és éves rendezvénynaptár megjelentetése nyomtatott formában.

Összességében megállapítható, hogy a kulturális intézmények helyzete a kistérségben eltérő, amelyet jelentően befolyásol a múlt öröksége, a társadalmi-gazdasági helyzet és a települések nagysága.

5.2. Civil szervezetek, informális közösségek

A civil szervezetek száma a szeghalmi kistérségben 280, amelyek közül 73 kulturális területen (is) tevékenykedik. Vannak nagyobb, jelentősebb infrastrukturális háttérrel rendelkező szervezetek is, pl. a Körös-sárréti Civil Szervezetek Szövetsége (szeghalmi székhellyel), az Ösvény Alapítvány Füzesgyarmaton.

Dévaványán működik a civil szervezetek háza (önkormányzati fenntartással) és Szeghalmon Leader támogatásból épült a civil közösségi tér, amely több szervezet működéséhez is helyet ad.

A Körös-sárréti Civil Szervezetek Szövetsége, amely 19 tagszervezetet tömörít, elkészítette a kistérség civil stratégiáját, továbbá civil információs pontot működtet 5 településen és rendszeresen szervez találkozókat, képzéseket, szakmai műhelyeket, információs napokat a kistérségben működő szervezetek részére. Kulturális szervezetként kiemelésre méltó a térségben a Bucsai Kézműves és Hagyományőrző Egyesület, a körösladányi Körös Művészeti Egyesület,a Nadányi Hagyományőrző és Vívó Egyesület, a vésztői Vejsze Kulturális Egyesület, Szeghalmon a Pro Musica Egyesület, a Szeghalmi Kulturális Egyesület, a Sárrét Könnyűzenéjéért Alapítvány, a Sárrét Népdalkör Egyesület, a Szeghalmi Hagyományőrző Egyesület, dévaványai Kulturális és Hagyományőrző Egyesület.  Jelentős szakmai múltra és eredményekre tekint vissza a Körös-Sárrét Turizmusáért Egyesület, amely a térség turisztikai szolgáltatóit, intézményeit és rendezvényszervezőit tömöríti. 

A kisebb településeken néhány – a település egészét átfogó – szervezet tevékenysége kiemelendő, pl. az Ecsegfalvi Közösségért Közhasznú Egyesület, amely kulturális rendezvényeket, gyermeknapot szervez, megpróbálja összegyűjteni a falu értékeit és egy kiadványban megjelentetni, Kertészszigeten a Szigetkék Kertészsziget Fejlődéséért Egyesület fejt ki hatékony kulturális és közéleti tevékenységet. Körösújfalu esetében fontos a teleház tevékenysége, amely információközvetítő, tanácsadó, szervező közösségi tér is egyben.

Az amatőr művészeti csoportok jelenléte is meghatározó a térségben, közülük jelentős a népdalkörök aktivitása: Füzesgyarmati Népdalkör, körösladányi Fülemüle Népdalkör, Körösladányi „Cuháré” Citerazenekar, a dévaványai Zsombékos Citerazenekar, Vésztői Népdalkör, a szeghalmi Sárrét Népdalkör, a Sárrét 100 tagú együttese, a füzesgyarmati Hagyományőrző Egyesület Népdalköre.

Füzesgyarmaton, Dévaványán és Körösladányban nagy hangsúlyt kap a helytörténeti kutató és feltáró munkát segítő közösségek tevékenysége. 

5.3. A helyi nyilvánosság

Az önkormányzatok honlapján – Kertészszigetnek nincs települési honlapja – megtalálhatók a kulturális intézményekről szóló információk, programok, rendezvények.

Önálló kulturális honlappal rendelkezik többek között a Körös Művészeti Egyesület (wwww.korosmuve.hu), amelyen a körösladányi művészeti csoportok tevékenységével ismerkedhet meg a látogató, valamint Vésztőn a Bartók Béla Nevelési Központ Sinka István Művelődési Központja és Városi Könyvtára (www.bbnk.hu), amely tartalmazza az intézmény széles körű kulturális programjainak kínálatát.

Füzesgyarmat, Vésztő, Körösladány, Dévaványa saját újságot jelentet meg. Rendszeres periodika még a Körös-Sárréti Hírlap és a Vésztői Kalendárium is.

Tourinform Körös-Sárrét" Iroda heti rendszerességgel készít digitális hírlevelet, amelynek központi elemét az aktuális rendezvényekről készített tájékoztató blokk alkotja, ezt eljuttatja minden település kulturális intézményéhez.

5.4. Kiemelkedő események, rendezvények a kistérség településein

BUCSA

Falunap

Táncházak

DÉVAVÁNYA

Újévi koncert a Református Templomban

,,Hajnali túzokles" - kora reggeli túzokdürgés megtekintése szakvezetővel

Városnap

Kihívás Napja

Kurucz Portya

Szent István napi Ünnep

Betakarítási Ünnep

A Zsombékos Citerazenekar Jubileumi Koncertje

ECSEGFALVA

Falunap

Kórus Találkozó, Alföldi népdalok előadása 10 Kórus előadásában

Rock fesztivál   

FÜZESGYARMAT

Füzesgyarmati Gazdanapok

Anonymus Motoros Találkozó

Zenés Nyári Esték

Füzes Fesztivál

Biciklis Találkozó, Csőröge Fesztivál

Füzestuning Autó kiállítás

Füzesgyarmati Lovas Napok (Országos Amatőr Fogathajtó Magyar Bajnokság)

Szent István Napi Lovas Vigadalom

Adventi Koncert

KERTÉSZSZIGET

Falunap

KÖRÖSLADÁNY

Körösladány a báró Wenckheimek korában c. kiállítás

HENKEL Napok

Körösladányi Napok

Körösiek-Ladányiak Találkozója; Népi Ételek Főzőversenye; Teljesítménytúra  

Ladányi Disznótoros

Karácsonyi Koncert

KÖRÖSÚJFALU

Majális

Falunap

SZEGHALOM

Sinka István Szavalóverseny

Szeghalmi Majális; XVI. Sárréti Könnyűzenei Fesztivál;

VIII. Pörkölt- és Gulyásfőző Verseny; Utcabál

Nosztalgia Péter András Kosárlabda Torna

FIA Autocross Közép-európai Zóna Kupa

Szisz Ferenc Emlékverseny

Autocross Országos Bajnokság IV. futama

I. Körös-Sárréti Hagyományőrző Íjász-horgász Tábor

Országos Ifjúsági Mazsorett Fesztivál

Harcművészeti Tábor

Történelmi nap - Szeghalom újratelepülésének 300. évfordulója; IV. Körös-Sárréti Ízek és Hagyományőrző Fesztivál; VI. Sárréti Boszorkányfesztivál; Szisz Ferenc Kupa Autós Ügyességi Verseny

WUAP Erőemelő és Fekve nyomó Világkupa

Népdalkörök, Népzenei Együttesek Országos Minősítő Hangversenye

Péter András Napok

Városi Karácsony

VÉSZTŐ

Drámafesztivál

Bartók- hét

Hagyományőrző Juniális

Városnapok

Sárréti ízek és hagyományok ünnepe; XI. Sárréti Birkapörkölt-főző verseny és a Sziki ételek fesztiválja; Körös-Sárréti Hagyományőrző Íjászverseny

Sinka-hét

Szüreti Mulatság, felvonulás és Bál

Vésztői Népdal és 1848-as Katona-dal Fesztivál

5.5. A kistérség természeti és kulturális öröksége

A kistérség igen gazdag épített örökséggel és természeti értékekkel. A pusztai élőhelyen őshonos állatok legelnek. A természeti adottságok része a Körösök, a Berettyó vidéke, az értékes állat- és növényvilág, valamint a termálvíz. Dévaványán található az országosan egyedülálló túzokrezervátum. Jelentős a természetvédelem alatt álló terület nagysága, melynek kezelője a Körös-Maros Nemzeti Park.

Régészeti és természetvédelmi központ egyben a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostorának maradványa, itt áll Szent László lovas szobra és a világon egyedülálló Népi Írók Szoborparkja. Az épített örökség részét képezik településeken található templomok, a Wenckheim-. D'Orsay-, Kárász-, Bokodi-kastélyok, a Simai-féle kisdedóvó Szeghalmon, a vésztői Sinka István Emlékház és Múzeum, valamint a Tájház.

A szellemi örökség is igen gazdag, jeles alkotók, írók, költők, közéleti szereplők kötődnek a tájhoz:  

• Péter András szeghalmi gimnáziumalapító földbirtokos,

• Tildy Zoltán egykori református lelkész, később köztársasági elnök,

• Kovács János Afrikai kutató ,

• Táplányi Endre atomfizikus (Szeghalom) ; 

• Tüköry Lajos szabadsághős,

• dr. Asztalos Miklós történész, színpadi szerző és filmforgatókönyv-író, 

• báró Wenckheim József, a hazai lósport vezető egyénisége,

• báró Wenckheim Béla miniszterelnök,

• Lengyel Béla vegyész,

• Kiss István építész

• Sinka István költő, író,

•  Lakatos Menyhért író

•  Pardi Anna író,

• Metykó Gyula festőművész

• Csánki Dezső történész,

• Hegyesi János parasztköltő,

• Ladányi Mihály költő,

• Kádár Ferenc a népművészet mestere.

 A szellemi örökség része Körösladányban „A vén Márkus legendája”, Körösújfalun Jakó-halom, amely védett régészeti lelőhely .

A térség parasztkultúrájára épülő kézműves hagyományok őrzése terén az elmúlt időszakban jelentős változás történt pozitív irányban (szőnyegszövés, fafaragás, gyékény, csuhé, népi hangszerkészítés, stb.)

Turisztikai látványosságok közé tartozik Füzesgyarmaton a Galambos Hintókészítő Műhely, a Mini Állatpark.

A Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás területén a kulturális alapellátás a minimális szinten biztosított, de jelentős eltérések figyelhetők meg a települések nagyságához igazodóan.  A lokális társadalmi értékek feltárása csak részben történt meg, így a közösségi művelődésben a gyökerekhez való kötődés csak bizonyos elemekben valósul meg.

Erősségek

• A meglévő szakemberek bevonhatósága a kistérségi munkába

• Idősebb kollégák tapasztalatai, fiatalok lendülete

• Nagy hagyományokkal rendelkező művészeti csoportok

• A helyi sajátosságra épülő hagyományos rendezvények

• Civil szervezetek aktív jelenléte

• Művészeti iskolák jótékony hatása

• Helyi hagyományok ápolása

• Pályázatírás, forrásteremtés készsége

• Idegenforgalmi látványosságokkal rendelkező települések

• KÖZKINCS Kerekasztal

​Gyengeségek

• Forráshiány

• A kultúraközvetítést szolgáló intézmények, színterek egy része felújításra szorul, a bútorzat, a technikai felszereltség nem igazodik a XXI. századi elvárásokhoz

• Szakember hiánya

• Nem megfelelő PR tevékenység

• Több településen nem megfelelő a közösségi színtér

• Kistérségi társulás céljai, feladatai között nem jelenik meg a kultúra

• A szektorok közötti és a szektoron belüli együttműködés hiányossága

​Lehetőségek

• Helyi értékekre épített kulturális turizmus
• Élő, működő partnerkapcsolatok hatékonyabb kihasználása
• Hátrányos helyzetű települések országos, megyei támogatásának jó kihasználása
• Közös honlap készítése
• Leader és egyéb EU-s támogatások felhasználása

​Veszélyek

• A forráshiány visszafejlődést hozhat szubjektív és objektív vonatkozásban is visszafejlődést eredményezhet
• Tovább romlik kultúrának presztízse
• A települések önkormányzatai közös érdekeinek hiánya, minden önkormányzat a saját településében gondolkodik
• A globalizáció, a tömegkultúra rohamos terjedése

7. Összegzés, konklúziók

A Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás területén a kulturális alapellátás a minimális szinten biztosított, de jelentős eltérések figyelhetők meg a települések nagyságához igazodóan.  A lokális társadalmi értékek feltárása csak részben történt meg, így a közösségi művelődésben a gyökerekhez való kötődés csak bizonyos elemekben valósul meg.

Meghatározó problémák:

 A kulturális ellátásban nagyok a területi különbségek.

 Nem készült teljes körű kistérségi értéktár.

 Kevés a lokális értékekre építkező rendezvény.

 A kultúraközvetítés objektív és szubjektív feltételei a településenként jelentős eltérést mutatnak.

 Forráshiány.

 A marketingtevékenység alacsony színvonala.

 Nem megfelelő a településeken belüli, továbbá az egymás közötti és a kifele irányuló kommunikáció.

 A kultúraközvetítésben résztvevő szakemberek száma alacsony és közöttük a koordináció nem, vagy alig biztosított.

 Van, de fejlesztésre szorul a térségben a települések összefogásával – anyagi és szellemi tőke együttes igénybevételével – megvalósuló közös projekt.

8. A helyzetfeltárásból adódó átfogó célok

8.1. A szeghalmi kistérség meglévő partnerkapcsolataira épülő hagyományok őrzése, közös programok, rendezvények szervezése

A térség települései körében bár hagyománya van az együttműködésnek, a közös rendezvények szervezése és művészeti csoportok működése területén (Sárrét 100 Tagú Együttese, vendégfellépések szomszédos településeken), de a további fejlődést szolgálná, ha a kistérségen belül anyagi és szellemi tőke vonatkozásában hatékonyabb koordináció valósulna. Ezt egy munkacsoport működtetése (Közkincs Kerekasztal) segítené. A közös gondolkodás, a tervezés, a hatékony marketing nélkülözhetetlen alap eleme a kistérségi rendezvénynaptár.

A rendezvények marketingtevékenysége terén is előnyt jelentene, ha kihasználnák a térségi együttműködésben rejlő lehetőségeket, országos és nemzetközi téren egyaránt.

A Szeghalmi Kistérségben figyelemre méltó az alapfokú művészetoktatás és az erre épülő művészeti közösségek tevékenysége, az itt fellelhető értékek igényes, lokális társadalmat erősítő rendezvények számára teremtenek megfelelő szakmai hátteret, amelyre célszerű a későbbiekben fokozottan építeni.

A közösségi művészetek művelése – legyen szó bármely művészeti ágról – a kulcskompetenciákhoz kapcsolódó elengedhetetlen ismeret, készség és attitűd fejlesztését segíti, amely a későbbiekben a munkavégzésnél a szakmai ismeretek mellett meghatározó jelentőséggel bír.

Az amatőr művészet minden területe hozzájárulhat a térség ismertségéhez, kapcsolatrendszerének bővítéséhez a térség települések közötti kapcsolatainak ápolásához, fesztiválok, kiállítások, bemutatók, találkozók megvalósítása révén.

8.2 Atérség kulturális sokszínűségének bemutatása, a helyi értékekre épülő kulturális turizmus erősítése

Az Európa Unióban változó világukban a térségben élők identitástudatának kialakítása mindenképpen szükségszerű, ebben meghatározó elemet képvisel a múlt, a néprajzi örökség, a tradíció, amelynek megjelenítése a térségi értéktárban elengedhetetlenül fontos, annál is inkább, mert ezek idegenforgalmi látványosságként is szolgálhatnak. A helyi értékek turisztikai szempontú összegyűjtése elkezdődött, de a szeghalmi kistérség turizmusának fejlődése szempontjából mindenképpen szükségszerű egy teljes körű térségi értéktár létrehozása, amelyben a természeti, építészeti, kulturális, gasztronómia értékek egyaránt jelen vannak és biztosított a nyilvánosságuk.

Turisztikai vonzerőt jelentene egy az elkészült értéktárra alapozott egy térségi idegenforgalmi termékcsomag kínálat kialakítása.

A folyamatos fejlesztés e téren is szükségszerű, annál is inkább ugyanis a társadalmi gazdasági változások elengedhetetlenné teszik az innovációt,amelyet a rendszeresbenchmarking tevékenység tesz lehetővé.

8.3. Az élethosszig tartó tanulás feltételeinek javítása, a térségben élők munkavállalók foglalkoztathatóságának javítása érdekében

A halmozottan hátrányos helyzetű Szeghalmi Kistérségként fontos prioritást kell, hogy élvezzen az élethosszig tartó tanulás. Az Európa Tanács 2006-ban fogadta el az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák európai keretprogramját, amely először határozza meg európai szinten a tudásalapú társadalomban való személyes önmegvalósításhoz, a társadalmi kohézióhoz, az aktív állampolgári léthez és a foglalkoztathatósághoz szükséges kulcskompetenciákat. A közművelődés a nem formális és informális képzéseivel, kiépített intézményhálózatával, lehetőséget biztosíthat valamennyi felnőtt számára e készségek és kompetenciák elsajátításához. Ez szükségszerű, mivel a XXI. századot jellemző változások, a folyamatos kihívások minden állampolgár számára elkerülhetetlenné teszik az egész életen át tartó tanulást (Life Long Learning) formális, non formális, informális képzések formájában.

A közművelődés e téren, különösen a készség-, képesség-  és kompetenciafejlesztés területén fontos feladatot lát el, ugyanis a közösségi művelődés, a kulturális színtereken, intézményekben megvalósuló ismeretterjesztés, az amatőr művészeti közösségekben való részvétel segíti a munkavállalók – nem elsődlegesen szakmát adó – ismereteinek bővítését, elősegítve ezzel a munkaerő piacon való hatékonyabb érvényesülést.

A Szeghalmi Kistérségben egyetlen közművelődési intézmény sem rendelkezik felnőttképzési akkreditációval, e téren mindenképpen szükségszerű a fejlődés, ezt erősíti a térség földrajzi elhelyezkedése is.

8.4. Az esélyegyenlőség biztosítása a kulturális javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésben

„A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői; szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga. Az e fogalomkörbe tartozó értékek különös védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széleskörű és egyenlő hozzáférhetővé tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége…”

A halmozottan hátrányos helyzetben lévő társadalmi rétegek kultúrához való hozzáférését a törvény rögzített jogának érvénysülését, különös tekintettel a kisebb településekre, a térségi összefogás segítheti.

A Szeghalmi kistérségben a kultúra közvetítést szolgáló közművelődési intézmények színterek, könyvtárak, múzeumok helytörténet gyűjtemények objektív és szubjektív feltételei jelentős eltérést mutatnak, a korszerűsítés, a felújítás a térségben élők esélyegyenlőségének biztosítása érdekében, differenciált módon, de mindenképpen szükségszerű.

Az esélyegyenlőség biztosítását szolgálja a megfelelő tudással rendelkező szakember, aki képes a társadalmi, gazdasági környezet változásaihoz igazodó módon ismereteit bővíteni. A kultúraközvetítés társadalomban betöltött szerepe közvetetten a gazdasági életet befolyásoló hatása miatt – munkavállalók kompetenciafejlesztése, turizmus, stb.– elengedhetetlen a szakterületen dolgozók helyi specialitásokhoz igazodó folyamatos képzése, továbbá Európa Uniós projektek keretében speciális a projektek tartalmához igazodó szakemberek alkalmazása.

A forráshiány indokolja egy térségi szolgáltatás és eszközleltár elkészítését és nagyobb rendezvények megvalósítását lehetővé tevő „eszközpark (sátor, mobil színpad, stb.) közös beszerzését.

8.5. Helyi társadalom (közösségek) fejlesztése

A kultúra jellemzően közösségekben él: a kultúra az összetartozást, egyéni és közösségi önbecsülést teremtő, megújító és megtartó erő, amely az együttesen értelmezett tapasztalatokban, és a közös élményekben fejtheti ki hatását. A helyi társadalomnak, az azt alkotó közösségeknek az életképességét: alkalmazkodó-, probléma- és cselekvőképességét kell kifejleszteni, megerősíteni azért, hogy képesek legyenek a saját helyzetüket uralni, aktív formálói és alakítói legyenek a saját társadalmi viszonyaiknak.A társadalmi felelősségvállalás csak az öntevékenységre felkészült és a cselekvésre felhatalmazott civil társadalom kereteiben realizálódik. A kistérségi fejlesztés kulcskérdése az, hogy milyen szinteken lehet megragadni az együttműködést a három szektor - civil, önkormányzati, vállalkozó - szereplői között. Olyan programokat szükséges kezdeményezni és támogatni, amelyekben képessé válnak a helyi társadalmat alkotó közösségek együttműködéseik révén önmaguk megoldani; kezelni a működés során felmerülő legtöbb problémájukat.

9. Az átfogó célokból eredő fejlesztési irányok

9.1. A szeghalmi kistérség meglévő partnerkapcsolataira épülő hagyományok őrzése, közös programok, rendezvények szervezése

• A kistérségen belülanyagi és szellemi tőke hatékonyabb kihasználását segítő koordinációs munkacsoport működtetése.

• Kistérségi rendezvénynaptár készítése.

• A kistérségi rendezvényekre vonatkozó marketing terv készítése.

• Az amatőr művészet meglévő értékeire épített, annak fejlődését segítő új, több település bevonásával megvalósuló projektek kidolgozása.

9.2.  A térség kulturális sokszínűségének bemutatása, a helyi értékekre épülő kulturális turizmus erősítése

• A Szeghalmi Kistérség értékeinek teljes körű felgyűjtése és nyilvánosságra hozása digitális formában.

• Az értéktár folyamatos gondozása, aktualizálása.

• Az értéktárra épülő új turisztikai csomagkínálat létrehozása.

• Az innovációt, a folyamatos fejlesztést szolgáló rendszeres tapasztalatcserék szervezése.

• A Szeghalmi Kistérségben található települések jól működő testvér települési kapcsolatainak feltérképezése, a kulturális turisztikai marketing ilyen irányú kibővítése.

• A meglevő kulturális turisztikai kínálat új elemekkel történő bővítése (pl.: Vésztőn Árpád-kori kiállítás és honfoglalás kori bemutatóhely kialakítása, és a népi írók mozgalmának bemutatását szolgáló állandó kiállítás).

9.3.  Az élethosszig tartó tanulás feltételeinek javítása, a térségben élők munkavállalók foglalkoztathatóságának javítása érdekében

• A közművelődési intézmények élethosszig tartó tanulás segítő képzési tevékenységének erősítése.

• A térségén belül legalább egy közművelődési intézmény rendelkezzen felnőttképzési akkreditációval.

• A közösségi művészetek, a közművelődés élethosszig tartó tanulásban betöltött szerepére épülő projektek kidolgozása és lehetőség esetén a tevékenységet támogató Európai Uniós források kihasználása.

9.4. Az esélyegyenlőség biztosítása a kulturális javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésben

• A Szeghalmi Kistérségben található településeken kultúraközvetítést szolgáló épületek, infrastruktúra feladat ellátásához igazodó differenciált fejlesztése központi és Európai Uniós források révén.

• A kultúraközvetítés terén dolgozó szakemberek ismereteinek differenciált, folyamatos bővítése.

• Benchmarkingra épülő folyamatos fejlesztést lehetővé tevő szemlélet megteremtése.

• Európai Uniós források lehívása révén új szakemberek bevonása a kultúraközvetítésbe.

• Térségi szolgáltatás és eszközleltár készítése.

• Mozgókönyvtári ellátás megszervezése Körösújfaluban, Bucsán, Ecsegfalván és Kertészszigeten. A könyvtári szolgáltatás kiegészül egyéb közművelődési feladatokkal: szakkörök, könyvklub, író – olvasó találkozó, filmklub, tanfolyamok és egyéb közösségi programok, amelyek tovább színesítik a szolgáltatást.

9.5. Helyi társadalom (közösségek) fejlesztése

• Kistérségi közösségfejlesztő műhely létrehozása, a helyi társadalomfejlesztő, közösségépítő folyamatok segítésére.

• Település-közösségfejlesztő folyamatok indítása a kisebb lélekszámú településeken (Bucsa, Kertészsziget, Ecsegfalva).

• A kistérségi civil hálózat megerősítése.

• A szektorok közötti együttműködés elősegítése.